A szellemi hanyatlás folyamata során általában nem közvetlen az út az ép értelmi funkcióktól a demenciához.

A szakemberek enyhe kognitív károsodásnak (MCI, mild cognitive impairment) nevezik  azt az állapotot, amikor az értelmi, figyelmi és emlékezeti funkciók már nem olyanok, mint egészséges korunkban, de a hanyatlás még nem éri el a demencia szintjét. Azaz az enyhe kognitív károsodás a demencia előszobájának tekinthető. A tünetegyüttes a 65 év feletti korosztály 19 százalékánál lép fel, azaz nagyjából minden ötödik idős embert érint. Az enyhe kognitív zavarban szenvedő páciensek mintegy felénél 3 éven belül megjelennek a demencia tünetei.

A kutatások szerint kiemelkedően fontos az enyhe kognitív hanyatlás felismerése, és ha felismertük, nem kell pánikba esni, ugyanis ebben a szakaszban még tudunk tenni az ellen, hogy a betegség demenciába forduljon. Egy összefoglaló tanulmány során azokat a tényezőket, beavatkozásokat keresték a kutatók, amelyekkel csökkenthetjük annak esélyét, hogy az enyhe kognitív zavar demenciába forduljon át.

Cukorbaj, alkohol, túlsúly

A kutatók eredményei szerint enyhe kognitív zavar esetében nagyobb a demencia kialakulásának esélye akkor, ha a páciens cukorbetegségben szenved, főként, ha az nincs megfelelően kezelve. Növeli a további szellemi hanyatlás esélyét a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás, valamint az úgynevezett metabolikus X szindróma, azaz az elhízás, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia és magas vérzsír-szintek együttese.

Nem mindegy, mit eszünk!

A fenti életmódbeli tényezők mellett a szakemberek összefüggést találtak egyes diétatípusok és az enyhe kognitív zavar demenciába fordulásának esélye között. Kiderült, hogy a magas folsavszint, illetve a magas folsavtartalmú diéta csökkenti a további hanyatlás esélyét (magas folsavtartalmú ételek például: folsavval dúsított magvak, müzlik; mogyoró; kacsa-sertés- és marhamáj; lencse, bab, csicseriborsó; zöld leveles zöldségek).

Az úgynevezett mediterrán típusú diéta is jelentősen csökkentette a szellemi képességek romlását. A mediterrán diéta alapja a bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás, emellett sok olajos magvat, hüvelyest és halat tartalmaz. Zsiradékként olívaolajat használnak. A „szokásos” magyar étrendhez képest kevesebb fehér lisztet, péksüteményt, cukrot és kevesebb vörös húst tartalmaz. Azok a páciensek, akiknél enyhe kognitív zavart diagnosztizáltak, kisebb eséllyel lettek demensek, ha a mediterrán diétát tartották.

Gyógyszerek, étrendkiegészítők

Ma már több olyan gyógyszer és gyógyhatású készítmény van forgalomban, amely lassítja a szellemi hanyatlás folyamatát. A gyógyszerek többsége az úgynevezett antikolinerg szerek csoportjába tartozik – ezeket részletes kivizsgálást követően, indokolt esetben neurológus szakorvos írhatja fel. Az étrendkiegészítők közül a fenti kutatás során hasznosnak találták a folsavat, ugyanakkor nem nyert bizonyítást a homocisztein tartalmú szerek hatásossága. Más kutatások a gingko biloba (páfrányfenyő) hatóanyagának kivonatát találták hatékonynak a szellemi hanyatlás folyamatának lassításában.

Cselekedjünk időben!

A fentiek értelmében, ha feledékenység, memória- vagy épp figyelemzavar tüneteit észleljük magunkon vagy hozzátartozóinkon, akkor érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni. Hiszen ha időben felismerjük a szellemi hanyatlás első jeleit, még tehetünk az ellen, hogy az enyhe károsodásból demencia fejlődjön ki. Ha az orvos enyhe kognitív károsodást diagnosztizál, akkor a megfelelő életmódbeli változtatásokkal, az alkohol elhagyásával, a mediterrán diéta elkezdésével, és ezek mellett adott esetben a megfelelő gyógyszer vagy étrendkiegészítő kiválasztásával tehetünk a további hanyatlás ellen.