A szellemi hanyatlás számos meglepő tünettel párosulhat, mint például az agresszió, vagy a szorongás. Mit tehet a hozzátartozó, ha idős szülője agresszívvá válik?

A szellemi hanyatlás elsődleges tünetei a memóriazavar és a koncentrációzavar, amely a betegség előrehaladtával fokozatosan súlyosbodik.

Emellett azonban a demenciáknak olyan, egyéb tünetei is lehetnek, amelyek nem szorosan az intellektust, értelmi képességeket érintik, mégis jelentősen befolyásolják a páciensek és/vagy az őket gondozó hozzátartozók életminőségét, mindennapjait. Ezeket a tüneteket járulékos tüneteknek nevezi az orvostudomány és gyakran nem is a demencia elsődleges tünetei, hanem ezek az utóbbiak indokolják a kórházi felvételt, gyógyszeres kezelést vagy akár súlyosabb esetben az intézeti elhelyezést. Közülük is talán az egyik legnehezebben kezelhető tünet az agresszió.

Szóbeli agresszió és tettlegesség

A szellemi hanyatláshoz köthető agresszív viselkedés változatos formát és mértéket ölthet: előfordul, hogy „csak” kiabálás, káromkodás formájában van jelen, de sajnos gyakori az ütés, rúgás, tárgyak hajigálása, földhöz vágása is. Az agresszivitás aránya a különböző demencia típusokban más és más, de szinte mindegyikben jelen lehet. A leggyakoribb demencia típusban, az Alzheimer-kórban szenvedő pácienseknek körülbelül a felét érinti.

Az agresszív viselkedés idegrendszeri oka gyakran az, hogy a dühkezelésért, azaz az agresszív késztetéseink visszafogásáért felelős agyterületek is sérülnek. Az érintetteknél így a düh érzése gyakrabban fordul át cselekvésbe is. Esetenként agresszív viselkedést válthatnak ki vagy súlyosbíthatnak egyes nyugtató, szorongásoldó gyógyszerek is, amelyekkel a szellemi hanyatlással szintén együtt járó szorongást próbálják kordában tartani.

Derítsük ki az okot!

Az agresszív viselkedés oka gyakran nem egyértelmű, de hozzátartozóként némi odafigyeléssel be tudjuk azonosítani azokat a helyzeteket, amelyek a leggyakrabban váltanak ki agressziót. Természetesen nagyon fontos, hogy a demens hozzátartozónk dühét ne vegyük magunkra, igyekezzünk nem megsértődni, megbántódni rajta, hiszen valószínűleg nem akarna minket bántani, ő maga is sérült idegrendszere áldozata.

A kutatók szerint sok páciensre jellemző, hogy akkor lesznek agresszívek, ha frusztráltak, azaz ha megélik, hogy valamit nem tudnak, elfelejtenek, huszadszor is megkérdezik és megint elfelejtik. Ha nem tudják már, hogyan kell bezárni az ajtót, vagy ha nem képesek felismerni olyan tárgyakat vagy embereket, amiket (akiket) régen pillanatok alatt beazonosítottak.

Akárcsak a kicsi gyerekeknél, így a szellemi hanyatlásban szenvedő felnőttek esetében is igaz, hogy gyakrabban agresszívek, ha éhesek, szomjasak, fáradtak, ha eltértünk a szokásos napirendjüktől, ha túl sok inger érte őket vagy ha fáj valamijük.

Néhány tipp a túléléshez

A demenciával járó agresszió elviselése hozzátartozóként nem könnyű, sőt, olykor veszélyessé is válhat a helyzet. Néhány életmódbeli változtatás talán segíthet átvészelni ezt az időszakot. Az Alzheimer-kórban megjelenő agresszió ugyanis általában egy-két évig van jelen, a betegség további előrehaladtával az agresszió megszűnik. A többi demencia típusban a mintázat ennél kevésbé kiszámítható.

1.Gyógyszeres kezelés

Az agresszió gyógyszeres kezelésében antipszichotikus szereket használnak. Sajnos ezeknek a gyógyszereknek sok mellékhatása van, az idős, és főként a demens emberek pedig még esendőbbek ezekkel a mellékhatásokkal szemben. Mindez a gyógyszerek használatát erősen korlátozza és csak indokolt esetben, akkor is a lehető legrövidebb távon és legkisebb dózisban ajánlják őket a szakemberek.

2.Feliratok, jelzések

A memóriája elvesztését megélő, frusztrált páciens gyakrabban válik agresszívvá. Ezt megelőzhetjük minden olyan trükkel, ami segíti őt a helyzetfelismerésben: tegyünk ki a falra nagy naptárat, írjuk ki a napirendet, írjuk rá a használati tárgyakra azok nevét, írjuk ki a lakásban lévő ajtókra, hogy „fürdőszoba”, „hűtő”, „gardrób”, „hálószoba”.

3.Próbáljunk nyugodtak maradni

És ha sikerül, beszéljünk nyugodt hangon. Ha kiabálunk, feszültek leszünk, az az agresszivitást erősíti. Ha sikerül lassan, nyugodtan és higgadtan beszélnünk (akár bármiről, lényeg a nyugtató hang és arckifejezés), akkor sokkal könnyebben és hamarabb tudjuk az illetőt is megnyugtatni.

4.Érezzünk együtt

Biztosítsuk róla a pácienst, hogy látjuk, mi van vele és hogy az érzéseit megértjük. Tegyük ezt igen egyszerű szavakkal. „Látom, nagyon dühös vagy. Megértem, hogy dühös vagy. Szabad dühösnek lenni, csak ütni nem szabad.”

5.Rend és napirend

A környezet megváltozása és a napi rutin megváltozása is kilendítheti a páciens nyugalmából, bár ebben is vannak egyéni különbségek. Figyeljük meg, nálunk mi a helyzet, és ha kell, ragaszkodjunk a napirendhez és ne rendezzük át a lakást túl gyakran.

6.Figyelemelterelés

Ahogy a kisgyermekeknél, így a szellemi hanyatlás esetén is hatásos lehet, ha a páciens figyelmét eltereljük az őt feldühítő helyzetről valami teljesen másra – legyen az egy finom étel, egy madár az ablakon túl vagy egy jövőbeli, kellemes program.

7.Hallgassunk zenét

A zeneterápia a tapasztalatok szerint csökkenti a szellemi hanyatláshoz társuló agressziót – akkor is, ha aktívan zenél az illető, és akkor is, ha hallgatja. Megpróbálkozhatunk egy ismert dallal az agresszív viselkedés közben is, de a tapasztalatok szerint a rendszeres zenehallgatás (napi fél-egy óra) hosszú távon ritkítja az agresszív kitöréseket.

8.Keressünk segítséget

Egyrészt, természetesen jelezzük a problémát hozzátartozónk kezelőorvosának, hiszen ő további terápiás javaslatokkal állhat elő. Akut, fenyegető helyzet esetén, ha tényleg nem tudjuk kezelni a szituációt (például demens hozzátartozónk betörőnek néz minket és ránk támad) hívjunk mentőt! Összességében a szellemi hanyatlás kezelése a családban hatalmas terhet ró a hozzátartozókra és ez még nagyobb, ha agresszív tünetek is jelen vannak – keressünk demensek hozzátartozóinak szervezett önsegítő vagy terápiás csoportokat, ahol hozzátartozóként kaphatunk támogatást.