Az elmúlt évtizedek kutatásai arra a következtetésre jutottak, hogy az Alzheimer-kórnak nincs egyetlen, pontosan körülhatárolható oka.

Ehelyett számtalan kockázati tényezőre derült fény, amelyek összeadódva növelik a betegség kialakulásának esélyét. Egy összefoglaló tanulmány ezeket a tényezőket vizsgálva sikeresen azonosította be a legfontosabb hét rizikófaktort: ez a hét kockázati tényező felelős az Alzheimer-kóros esetek feléért. Megfordítva: ha ezt a hét kockázati tényezőt fel tudnánk számolni, akkor felére csökkenne az Alzheimer-kór előfordulása. Ezt egy, a napokban megjelent friss tanulmány is alátámasztja.

A hét legfontosabb kockázati tényező listája meglehetősen változatos és sokszínű: vannak köztük betegségek és életmódbeli tényezők is. A közös bennük, hogy egyik sem megváltoztathatatlan, vagyis akár az egyén szintjén, akár társadalmi szinten tehetünk azért, hogy javuljon a helyzet. Mi az a hét dolog tehát, amin változtatni tudunk szellemi épségünk érdekében?

1. Cukorbetegség

A cukorbetegség két típusa közül főként a 2. típusú cukorbetegség hajlamosít időskori szellemi hanyatlásra. A 2. típust régebben időskori cukorbetegségnek is nevezték, mivel jellemzően negyven éves kor körül diagnosztizálták. Bár hátterében örökletes hajlam is állhat, fő oka a mozgásszegény életmód mellett a túl magas kalóriatartalmú, túl magas szénhidráttartalmú étrend és a következményes hasi elhízás. A cukorbetegség megelőzése és kezelése alacsony szénhidráttartalmú diétával lehetséges, amelynek összeállításában dietetikus szakember nyújthat segítséget. 

2. Felnőttkori magas vérnyomás

A kutatók magasabbnak találták az Alzheimer-kór kockázatát azoknál az időseknél, akik korábban, azaz negyvenes éveikben magas vérnyomásban szenvedtek. Az ebben az életkorban kialakuló magas vérnyomás rendszerint nem önálló kórkép, hanem az úgynevezett metabolikus X-szindróma része: ez a tünetegyüttes az egészségtelen életmód jele, és a magas vérnyomás mellett a hasi elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség is jellemzi.

3. Felnőttkori elhízás

Az időskori elhízás nem hajlamosít szellemi hanyatlásra, egyes kutatások szerint az időskori (65 éves kor feletti) magasabb testsúly még valamelyest véd is a szellemi hanyatlás ellen. Egész más a helyzet, ha az ember a negyvenes éveiben, azaz középkorúként túlsúlyos: azok, akik ebben az életkorban magasabb testsúlyúak, jóval nagyobb eséllyel betegszenek meg később Alzheimer-kórban.

4. Dohányzás

A dohányzás és a szellemi hanyatlás kapcsolata enyhén vitatott, ugyanakkor az élethosszan tartó dohányzás az agyi erek és a szívkoszorúerek rugalmasságának csökkentése révén hozzájárul a demencia kialakulásához.

5. Depresszió

Talán meglepő, hogy egy pszichés állapot hatással van későbbi agyműködésünkre, mégis ez a helyzet: az életük során depresszióban szenvedő személyek később nagyobb eséllyel betegszenek meg Alzheimer-kórban. A depresszió ugyanakkor megelőzhető és gyógyítható: mind életmódbeli tényezők (omega-3 zsírsav fogyasztás, rendszeres mozgás, meditáció, jóga), mind pszichoterápiás, mind gyógyszeres beavatkozások sikeresen képesek a betegséget visszaszorítani. Depressziósként tehát érdemes keresni a gyógymódokat, életmódváltoztatási lehetőségeket, hiszen ezzel jövendő szellemi épségünk érdekében is teszünk.

6. Szellemi inaktivitás, alacsony iskolázottság

Az alacsony iskolázottság részben gyakran anyagi nehézségeknek is köszönhető, hiszen nem mindenki engedheti meg magának a továbbtanulást vagy gyermekei taníttatását. Az Alzheimer-kórtól azonban nem a diploma vagy a doktori fokozat véd meg, hanem az azzal járó szellemi aktivitás: vagyis nem papírokat kell szereznünk tudásunk igazolására, csupán naponta használni az agyunkat - legyen ez olvasás, keresztrejtvény-fejtés, nyelvtanulás vagy épp új és bonyolult ételreceptek megtanulása.

7. Mozgásszegény életmód

A mozgásszegény életmód és a szellemi hanyatlás kapcsolata ma már evidencia: minél kevesebbet mozgunk, annál nagyobb esélyünk lesz az Alzheimer-kórra. Fontos, hogy a mozgás alatt nem kell feltétlenül élsportot értenünk, szellemi épségünk megőrzése érdekében már a legapróbb életmódbeli változtatás is számít: gyalogoljunk egy buszmegállónyit, használjuk lift helyett a lépcsőt, menjük le a legközelebbi saroknál egy kicsit távolabb a kutyával, hétvégén pedig sétáljunk egy nagyot a legközelebbi parkban. Nem kerül semmibe, és az egészségünk múlik rajta.